projekt címe

NENUPHAR – Új irányítási modellek a tápanyag-szennyezés kezelésének és tápanyag-visszanyerésének javítására

projekazonosító

 2020-2.1.1-ED-2024-00293

projekthonlap

-

szakmai vezető

Dr. Kulmány István Mihály

nemzetközi pályázati szakreferens

Klesitz Krisztina

támogatási szerződés hatályba lépésének napja

2024. május 23.

projektidőszak

2023. november 1. - 2027. április 30.

Széchenyi István Egyetem támogatási összege

93 523 264 Ft

támogatási intenzitás

100 %

projekt rövid tartalmi összefoglalója

A NENUPHAR új irányítási és értéklánc-megoldásokat fog kidolgozni, amelyek három nagy tápanyagterhelésű és az EU-ban széles körben előforduló hulladékárammal foglalkoznak: trágya, szennyvíziszap és tejipari szennyvíz (DWW), amelyek mennyisége éves szinten összesen 1400 millió tonna. A NENUPHAR fejlesztései négy fő újítással foglalkoznak: 

• Módszertan a műtrágya talajon történő kijuttatásából származó N/P-kibocsátás becslésére, amely lehetővé teszi a tápanyagszennyezés hatékonyabb ellenőrzését és nyomon követését 

• Hálózatirányítási megközelítésen alapuló új irányítási modellek 

• Innovatív gazdasági és pénzügyi ösztönzők az állami és magánjogi szervezetek számára 

• A trágya, iszap és tejipari szennyvizek kezelését lehetővé tevő technológiák összessége a tápanyagterhelés visszanyerése érdekében 

A NENUPHAR megközelítést három különböző regionális klaszterben mutatják be, amelyek mindegyike az egyes hulladékáramokra összpontosít, bemutatva az új értékláncok kisebb környezeti hatását, és elősegítve a különböző érintettek közötti együttműködést. A kiválasztott régiók három földrajzilag változatos folyó- és tengermedencét fednek le: az Ebro-vízgyűjtőt, a Földközi-tengert; a Lielupe vízgyűjtő, a Balti-tenger és a Duna vízgyűjtője, a Fekete-tenger. Végül, az irányítási megközelítések megfelelő hatásának biztosítása érdekében a NENUPHAR több érdekelt fél megközelítését alkalmazza, egy 21 szervezetből álló konzorciumot gyűjtve össze, amelyek gazdálkodók és öntözőipari szövetségeket, hulladékkezelőket, cirkuláris és agronómiai kutatási szakértőket, társadalomtudományi szakértőket, környezetvédelmi szervezeteket és közigazgatások.