Az Európai Unióban a hízósertések átlagosan 30%-át nedves takarmányozási technológiával etetik. Az EU egyes országaiban a módszer különösen elterjedt. A nedves etetés lehetőséget teremt arra, hogy a takarmánykomponensek bizonyos hányadát tejsavas fermentációnak vessük alá, melynek során szerves savak képződnek, és hasznos tejsavtermelő baktériumok szaporodnak el. A tejsavas erjesztési folyamatokban közreműködő probiotikus baktériumok jótékony hatást gyakorolnak az állatok emésztőrendszerére, főként a bél epitheliumának megerősítésével és az ott található mikrobiota szabályozásával. Wang és mtsai e módosított mikrobiotának az ephiteliumra gyakorolt hatását vizsgálták, és pozitív összefüggést találtak a tejsavbaktériumok etetése, valamint a bélgyulladások visszaszorulása között, amely egyúttal javította az állatok takarmányhasznosítását. Az erjesztett növényi alapanyagok élelmi rost forrást is jelentenek, melyek szabályozzák a bélperisztaltikát. A takarmány-alapanyagok fermentálása segítséget nyújthat a sertéshús-előállítás ökonómiai mutatóinak javításában, az antibiotikum-felhasználás csökkentésében, a környezetszennyezés visszaszorításában, a Salmonella fertőzések számának csökkentésében, és az importeredetű szójadara európai fehérjeforrásokkal való kiváltásában. Hazánkban a sertések kevesebb, mint 15%-át nevelik nedves takarmányon. A folyékony etetési technológiát alkalmazó telepek zöme nem használja ki a nedves etetés adta előnyöket, nem alkalmaznak nagy nedvesség-tartalmú alapanyagokat, hanem teljes értékű száraz takarmánykeveréket kevernek össze vízzel, 1:3 arányban. A takarmányadag bizonyos hányadának nedves fermentálása tehát új értelmet adhat a folyékony etetési rendszereknek. A fermentált alapanyagok szilárd hordozóra történő felvitelével a fermentum előnyei száraz etetési technológiát alkalmazó telepekre is kiterjeszthetők. Az előzőek alapján látható, hogy a nedves etetésnél használt fermentációs technológia eredményei jól dokumentáltak a nemzetközi szakirodalomban, illetve ezt a technológiát Nyugat-Európa számos országában sikeresen alkalmazzák. Hazánkban a nedves fermentálás útján gazdasági haszonállatok részére előállított takarmány alapanyag illetve kiegészítő takarmány, piaci forgalomban jelenleg nem kapható. Az így előállított nagy nedvesség-tartalmú termék baromfi és kérődző állatok takarmányozásában való használata ugyancsak nem ismert a magyarországi állattartásban, sőt e témának nemzetközi újdonságtartalma is van. A fermentált takarmányok akár nedves, akár légszáraz formában szintén alkalmasak arra, hogy a naposcsibéknél, illetve a malacoknál és borjaknál az eubiotikus állapot fenntartását elősegítsék és a gyógyászati célú antibiotikum felhasználást mérsékeljék. Tekintettel arra, hogy a kidolgozásra kerülő fermentált takarmányok természetes formában tartalmazzák azokat az anyagokat amelyek a gazdasági haszonállatok termelési eredményeit javítják, így felhasználásuk az alternatív állattartásban is lehetséges.