GINOP-2.2.1-18-2020-00027
Ultrakönnyű olajtermelő rendszer és kapcsolódó technológiai képességek fejlesztése
Projekt alapadatok:
Projektcím |
Ultrakönnyű olajtermelő rendszer és kapcsolódó technológiai képességek fejlesztése |
Projektazonosító |
GINOP-2.2.1-18-2020-00027 |
Honlap |
|
Főpályázó |
OILTECH Olajipari Technológiai Szerelő és Vezetéképitő Kft. |
Konzorciumi tagok |
Széchenyi István Egyetem METÁL-KER Ipari Szolgáltató és Innovációs Kft. |
Intézményi szakmai vezető |
Dr. Tancsics Ferenc |
Támogatási szerződés hatályba lépésének dátuma |
2020. július 23. |
Projekt kezdete |
2020. június 01. |
Projekt vége |
2022. november 30. |
Támogatás összege |
413 084 760 Ft |
Összköltségvetés (jóváhagyott, HUF) |
713 073 030 Ft |
Támogatás intenzitás |
57.93% |
A projekt célja |
A projekt célja egy olyan új „ULTRAKÖNNYŰ OLAJTERMELŐ RENDSZER” kifejlesztése, mellyel a már gazdaságtalanul termeltethető mezők újra termeltethetővé válnak vagy új mezők termelésbe állítása előtt ún. próbatermeltetés végezhető. Fontos a gyors(át)telepíthetőség, a költségek jelentős csökkentése, a berendezések méreteinek és tömegének csökkentése, a környezet óvása, az egyszerű rekultiváció. Kellenek újszerű gyártási képességek is. A projekt célja továbbá nagy hozzáadott értékű, komplex robotizált gyártási technológia kifejlesztése; olajipari és hasonló magas műszaki követelményű berendezések, illetve azok építőelemeinek, acélszerkezeti részegységek, gépi fődarabok termikus vágó és hegesztő eljárásokkal történő összeállításának automatizálására, robotizált gyártására. A kutatás eredményei, a megszerzett új ismeretek beépülnek az egyetem és a konzorciumi tagok tudásbázisába. Mindez elősegíti az egyetem nemzetközivé válásának folyamatát, ipari potenciáljának erősödését, új kutatási irányvonalak megnyitását. |
Projekt összefoglaló:
A földgáz-és kőolajipar régi problémája, hogy a rezervoir állapotú mezők, vagy új kutak termelhetőségét próbaüzemeléssel (Wellteszt) kell előkészíteni. A piacon elérhető berendezések nagyok, nehezek, telepítésük csak daruzással, szilárd alap készítésével lehetséges, ez drága és lassú. Jelen projekt ezt úgy kívánja feloldani, hogy anyagszerkezeti- és vizsgálati, hegesztéstechnikai kutatásokkal hozzájárul egy jelentős súlycsökkentéshez, a helyszíni munkálatokat pedig az kifejlesztendő berendezés mobilizálásával teszi hatékonyabbá és környezetkímélővé. Az olajipari berendezések szinte mindig egyedi vagy kis sorozatban gyártottak, sokféle építőelemből, viszont a megegyező elemek darabszáma egy berendezésen belül gyakran csak egy-egy darab. A hasonló berendezéseken az egyes építőelemek pozíciója általában különböző. Az alkatrészeket nem lehet mindig a legkedvezőbb hegesztőpozícióba beforgatni. A gyártásnak produktívnak, a hegesztett varratok minőségének mégis hibamentesnek kell lenniük. A projekt az emberi erőforrást multi-funkciós robotizálással kívánja támogatni. Kutatási jelentés készül a rendszeren belül alkalmazható technológiák és acélkombinációk alkalmazási lehetőségeiről. A kísérletek során különböző acél- és varratkombinációkkal, az acélfajták különböző felületi tulajdonságai mellett, vizsgálatra kerülnek az új rendszer képességei, a biztonságosan alkalmazható technológiák. A kutatás kitér a plazmavágással kialakuló vágási felület minőségi problémáira, a hegesztés technológiai munkaterületének meghatározására is. Jelentés készül a felrakó hegesztés adaptációs lehetőségeiről. Az új hegesztőrendszer lehetséges fejlesztési iránya lehet bizonyos szerszámok felújítási képessége.
Tudományos bizonytalanságot jelentenek a hegesztési varratra vonatkozó szabványok és specifikációk, melyek feloldására a kutatások alapján javaslat tehető. A projekt keretében létrejövő eredmények kiterjeszthetők hasonló egyedi rendszereknél is, így az ULTRAKÖNNYŰ MOBIL OLAJTERMELŐ RENDSZER kifejlesztése további kutatási témaköröket vethet fel. A szakirodalomban és más gyártóknál sem ismert olyan megoldás, amely mobil, kútkörzetekbe telepíthető berendezésekre utal. Ezért a projekt jelentősége iparági (kőolaj- és gázipar)és nemzetközi szinten is újdonságtartalommal bír. A nagy sorozatban gyártott alkatrészeknél régóta alkalmazott termikus vágási és hegesztési technológiákat minél inkább az egyedi és kis sorozatú gyártásra alkalmassá kell tenni, amely összhangban van az Ipar 4.0 elvárásaival. Fokozódó elvárás a mind bonyolultabb 3Ds geometriájú és térbeli pozíciójú alkatrészeknél is egyedi, ugyanakkor magas szinten automatizált, versenyképes technológiák alkalmazása, vagy akár különböző anyagok kombinált hegesztése. Tudományos bizonytalanságot jelentenek az alapanyagokra, a hegesztési tevékenységekre, illetve hegesztési varratok vizsgálatára vonatkozó szabványok és specifikációk általi esetleges korlátok, melyek feloldására a kutatási eredmények alapján javaslat tehető.