A pályázat részletei:

A fejlesztés célja:

A projekt fő célja létrehozni egy klímaváltozás adaptációt elősegítő, aszálykár megelőző és aszály előrejelző valós idejű komplex döntéstámogató rendszert (neve: WREN - Water Resources in Efficient Networks), amely képes a jelenlegi aszálymonitoring rendszer térbeli és időbeli felbontásának javítására távérzékelt és lokális adatok fuzionálásán keresztül, térinformatikai, matematikai és mesterséges intelligencián alapuló modellek segítségével. Ezen belül további célunk létrehozni egy speciálisan felszerelt műholdplatformot, mely képes a jelek fedélzeti előfeldolgozására a célok támogatása érdekében.

A projekt tartalmának bemutatása:

Általánosságban éves szinten az aszálykár 40 milliárd Ft-ra tehető, míg 2015-ben kb 400 milliárd Ft kár keletkezett emiatt a hazai mezőgazdaságban. Jelenleg intenzív globális klímaváltozás folyik, amelynek az időjárási anomáliák mellett egyik legfőbb veszélyforrása a vízkészletek csökkenése, ami a mezőgazdaságban kritikus helyzeteket teremthet.

A projekt fő célja létrehozni egy klímaváltozás adaptációt elősegítő, aszálykár megelőző és aszály előrejelző valós idejű komplex döntéstámogató rendszert (neve: WREN - Water Resources in Efficient Networks), amely képes a jelenlegi aszálymonitoring rendszer térbeli és időbeli felbontásának javítására távérzékelt és lokális adatok fuzionálásán keresztül, térinformatikai, matematikai és mesterséges intelligencián alapuló modellek segítségével. Ezen belül további célunk létrehozni egy speciálisan felszerelt műholdplatformot, mely képes a jelek fedélzeti előfeldolgozására a célok támogatása érdekében. A rendszer komponensei: (1) a külön erre a célra fejlesztett műhold, (2) a műholdképeket talajnedvesség-tartalommá konvertáló numerikus modellek (3) az erre a célra kialakított számítási infrastruktúrával, valamint (4) a kész eredményeket a felhasználó számára eljuttató webalkalmazás, illetve publikus API.

A földi szenzorállomások, a műhold, valamint nyílt adatszolgáltató rendszerek által szolgáltatott adatok feldolgozása modern térinformatikai, szenzorfúziós, adatvirtualizációs és adatbányászati, valamint mesterséges intelligencián alapuló módszerekkel lehetségessé teszi az 50x50 méteres térbeli felbontású – az eddig elérhető, mérőállomásonkénti több száz km2-t lefedő - , lényegesen hatékonyabb aszálymonitoring rendszer kialakítását,a kereskedelmi műholdplatformok által jelenleg nyújtott 5-15 napos az időbeli felbontás 1 naposra való növelésével együtt. A támogató rendszerarchitektúra tervezése és kialakítása önmagában jelentős KFI feladat, hiszen a rendszernek támogatnia szükséges a nagyméretű adatcsomagok valós idejű fogadását, kezelését, feldolgozását, valamint a modellek valós időben történő futtatását is, továbbá képesnek kell lennie bemeneti adatokat szolgáltatni a piaci felhasználók felé. Ez a megközelítés igényli és feltételezi több szakterület (informatika, űripar, műholdas távérzékelés, agrometeorológia, hidrológia) szoros együttműködését a tervezés kezdetétől az üzembehelyezésig.

Míg az üzemi fázisban a fenntartás költségei minimálisak, gyakorlatilag az automatizált adatfeldolgozás felügyeletére korlátozódnak. Jóllehet a műholdas távérzékelés koncepciója és gyakorlata is kiforrottnak tekinthető, az egyes alkalmazások tekintetében számos új kihívás (a feladathoz illeszkedő spektrumok meghatározása, az ezeket kezelni képes műhold-szenzorika, az optimális adattovábbítás, a numerikus modellek kifejlesztése, valamint az eredmények felhasználó számára legalkalmasabb formában történő rendelkezésre bocsátása) jelentkezik. Ezeknek a műszaki-tudományos problémáknak a megoldása célzott alkalmazott kutatások és fejlesztések sorát igényli.

A precíziós mezőgazdaság magyarországi gyors terjedésével a gazdálkodókat egyre több információ segíti a hatékonyság és a termelékenység növelésében és a vízkészletek ésszerűbb felhasználásában. Ebben a kontextusban a szolgáltató államot reprezentáló Országos Vízügyi Főfelügyelőség által a digitális vízgazdálkodás program keretében napi rendszerességgel közzétett agrometeorológiai adatszolgáltatást a gazdálkodók egyre nagyobb körben alkalmazzák.Az állami szolgáltatás mellett a piacon megjelent, közvetlenül a gazdálkodókat szolgáló web- és mobilalkalmazások adatigénye az elektronikusan felügyelt táblákról egyre nő. Ezeket az igényeket megbízható, gyors és pontos adatszolgáltatással lehet kielégíteni, amelyre ez a projekt egy példát és egy modellt kínál.